Az eddigi részekben nem nagyon emlegettem énidős tevékenységeket, amelyeket ebben a saját magunkra számára dedikált időben végezhetünk és amivel a saját szükségleteinkre reagálhatunk. És ez nem véletlen. Hiszen ahogy a szükségleteink is egyediek, úgy az erre adott válaszaink is egyediek lesznek.
Szeretnék segíteni abban, hogy kialakulhasson egy eszköztárad, amivel a saját szükségleteidre reagálni tudsz, ezért a következő 3 alkalommal végigmegyünk 3 énidős tevékenységen és megnézheted, hogy ezekhez miként viszonyulsz most.
Van-e helye a te eszköztáradban ezeknek az időtöltéseknek? Mit adnak számodra? Töltenek téged vagy csak stresszelnek? Fárasztanak? Leszívják az energiádat vagy adnak egy csomó lelkierőt, hogy aztán bírjad a hétköznapokat? Milyen szükségletedre tudsz általuk reagálni, tudsz egyáltalán?
Neked valóak?
Muszáj sportolni az énidőd alatt? Nem, természetesen nem muszáj, hiszen éppen azért vagy itt, hogy felfedezd, hogy neked mire van szükséged.
Ne keresd most sem a “muszáj”-okat, sem a “kell”-eket, a kötelezőket. Hanem az egyedi utadat próbáld most megtalálni és kialakítani. Szóval nem, egyáltalán nem kötelező sportolnod az énidőd alatt, ha ez nem fekszik neked. Hiába olvasod azt mindenhol, hogy az anyák felkiáltanak, hogy “na most már annyira elegem lett, elmegyek futok egyet”, meg “elmegyek, edzek egyet”, ha ez neked nem jó, akkor semmiképp se csináld.
Funkcionális mozgástrénerként én magam azt gondolom, hogy ha sportolni nem is, mozogni azért mindenképp ajánlott. Hiszen, akár otthon vagyunk a gyerek(ek)kel, akár egy íróasztalnál ülünk egész nap, hajlamosak vagyunk beleragadni ugyanazokba a mozgásmintákba, ugyanazokba a fajta mozgásokba nap mint nap.
Ha sportolunk, mozgunk, másképpen mozgatjuk a testünket mint ahogy hétköznap akár egész nap, azzal segítünk a testünknek, hogy egészségesebb legyen. A testünknek szüksége van a változatosságra, akkor fog jól működni!
Igen, a mozgás bizony nagyon jó feszültségoldó és rengeteg boldogsághormont is termelhetsz általa. Azt gondolom, hogy érdemes használni ezeket az előnyöket, amikkel jár a sport.
De miért különböztetem meg azt, hogy sport és mozgás? Máris elmondom.
Az én filozófiám, hogy az énidős tevékenységünk olyasvalami legyen, ami tölt minket és ahol elvárásmentességgel találkozunk. Ahol nem hajt minket a teljesítménykényszer.
Akkor tud rutinná válni a sport, ha annyit csinálsz belőle, amennyi kényelmes és éppen belefér.
Nem kell azonnal megvenned a legdrágább ruhákat, a legdrágább edzőcipőt, elmenni a legdrágább terembe. Bőven elég, ha csak kimész az ajtón és sétálsz egy fél órát.
Törekedj az egyszerűségre, akkor lesz igazán nagyszerű a végeredmény.
Life coach-ként erre azt az egyszerű választ tudom adni, hogy a sport, és általa a testünk, nagyon jó üzenetküldő. Ha sportolunk és használjuk a testünket, elkezdjük általa felfedezni, hogy mit is üzen nekünk a testünk.
Hiszen a testünk maga az, ami a megéléseinket a legintenzívebben és a legjobb memóriával megáldva raktározza. A sportban és a mozgásban az a nagyszerű dolog, hogy akár egyedül végzed, akár egy csoportos órán veszel részt, végsősoron kizárólag rólad fog szólni.
A sport és a mozgás nagyon nagyon jó eszköz arra, hogy általa magadon tartsd a fókuszt. Ha pedig rendszeresen figyelsz magadra, azzal erősödik benned a tudatosság.
Ahogy felteszed magadnak a kérdést, hogy “Vajon még hány ismétlést bírok a következő körben?” “Hány métert fogok tudni még lefutni?” “Mennyi erőm lesz még, hogy ezt a kört még befejezzem?” azzal nem csak ezt a tudást nyered meg, hogy “hát igen, még 3 ismétlés ment 50 kilóval, de szuper”. “Igen, még ezt a 2 km-t bele tudtam tenni, és akkor majd legközelebb is menni fog”…
…hanem, ha felteszed ezeket a kérdéseket és megkapod ezeket a válaszokat, az segít téged ezt a gondolkodásmódot elsajátítani az életed többi területén.
Ha felteszed magadnak azt a kérdést, hogy hány ismétlést bírsz még, lehet, hogy fel fogod tenni magadnak azt a kérdést is, hogy hány embernek szeretnél még igent mondani? Meddig szeretnéd még ezt a feladatot kizárólag egyedül végigcsinálni? Meddig bírod még így, hogy minden teher rajtad van kizárólag?
Mindig te altatod a gyereket? Mindig te főzöd az ebédet? Mindig te mész érte az oviba? Folytasd a sort…
A sport maga emellett segít, hogy felmérd, hogy mire is lehet igazán szükséged. Hiszen annyit kell tudni még a sportról, illetve a mozgásról, hogy a sport és a mozgás maguk is stresszforrások. Tehát, van az az élethelyzet, hajjajj bőven, hogy már van éppen elég stressz az életedben és azt érzed, hogy már sportolni sincs kedved. És ez teljesen normális. Ilyenkor nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha kipréselsz magadból még egy edzést.
Ehelyett dönthetsz úgy, hogy csinálsz valami könnyebb mozgást, és ilyen szinten mozgás nem marad ki az életedből mondjuk hetekre vagy hónapokra. De választhatod azt is, hogy bizony még a mozgást is kihagyod, helyette mást csinálsz. Az is lehet, hogy semmit sem csinálsz helyette és ezzel a semmittevéssel válaszolsz majd akkor a legjobban a szükségleteidre.
Mivel én magam is sportolok és tréner vagyok, ezért mai gyakorlatként otthon, gyerek mellett, könnyen elvégezhető gyakorlatsorokat adok neked. Arra biztatlak, hogy kezdj el kísérletezni – most konkrétan a testeddel.
Nézd meg, hogy mi esik jól! Nézd meg, hogy egy adott ismétlés mennyire volt nehéz, vagy könnyű.
Ha végeztél, próbáld elengedni a gondolataidat és belenézni életed más területére. Az a feladat, amit még bevállaltál, az mennyire volt komfortos a testednek és így neked?
Kezdj el odafigyelni arra, hogy mit üzen a tested a hétköznapokban. A fáradtságod mit mond neked? Vajon a sporttal fogsz segíteni rajta vagy éppen egy naaagy alvás lesz az, amit be kell iktatnod? Vagy legalább egy kicsi, napközben.
Kívánom, hogy ezt az üzenetküldő funkcióját a sportnak fel tudd fedezni.